Hogyan lehet pontosan mérni a nyomdafestéket?

Néhány éve egyre egyszerűbbé és olcsóbbá váltak a nyomdafestékek színközpontú mérési lehetőségei. Ezért gyakran úgy gondolják, hogy a nyomdafestékek mérése egyszerű, olcsó és mindenekelőtt rendkívül pontos. És ez a mérőeszközök különböző márkáira és generációira igaz. Igaz ez?

Ha megnézünk néhány tanulmányt, úgy tűnik, hogy ez nem feltétlenül így van. Az IFRA például előírja, hogy a BCRA kerámialapok mérésekor a különböző mérőeszközök közötti színkülönbségeknek kisebbnek kell lenniük, mint Delta-E 0,3 kell, hogy legyen. A valóságban azonban a dolgok másképp néztek ki. Nussbaum tanulmányában 9 mérésből 8-ban a Delta-E értéke nagyobb volt, mint 2,0; Wyble és Rich tanulmányában az eltérések Delta-E 0,76 és 1,68 között voltak. De miért ilyen nagyok az eltérések?

Először is, a mérőeszközök abban különböznek, hogy milyen módon világítják meg a mérendő felületeket. Ez két szempontból is fontos: egyrészt az anyagtól függően a mérések nagymértékben eltérhetnek egymástól, egyszerűen azért, mert például csak egy fényforrásból esik fény a mérőfelületre, és azt mérik. Ha egy mérőeszközön például csak egy lámpa van, amely 45 fokos szögben világít a mérőfelületre, és annak visszaverődését mérik, akkor a mérés akár Delta-E 3,0 értékkel is eltérhet, ha csak a saját tengelye körül forgatjuk el a mérőeszközt. Ha egy balkezes és egy jobbkezes személy ugyanazzal a mérőeszközzel ugyanazokat a lapokat méri, a mérés teljesen eltérő lehet, egyszerűen azért, mert másképp tartják a mérőeszközt, és a lapok különböző szögben vannak megvilágítva.

A megoldás erre: Több fényforrást osztanak el egy mérőeszközben, vagy ideális esetben a világítást közvetlenül egy 45 fokos szögben, körkörösen bocsátják ki, hogy minimalizálják az ilyen hatásokat.

Bővebben

A bizonyíték sokkal sötétebb, mint a monitoromon látható kép. Miért van ez így?

Az ügyfelek gyakran elbizonytalanodnak, amikor kezükben tartanak egy próbadarabot. "A proof sokkal sötétebb, mint amilyennek a kép a monitoromon látszik. Miért van ez így? És most mit tegyek?" A proof és a monitor kijelzője közötti eltérésnek például számos oka lehet: A monitor nincs kalibrálva Csak a kalibrált monitorok képesek a színek pontos megjelenítésére is. Ha veszek egy olcsó monitort, és azt csatlakoztatom a számítógépemhez, akkor biztosan nem fogom látni a valós színeket. Ökölszabályként elmondható: csak egy hardveresen kalibrált monitornak van esélye ...

Bővebben

Nem minden D50-es egyforma: szabványosított fény és ISO3664:2009

2009 óta a nyomdák és a proofszolgáltatók egyre gyakrabban találkoznak egy új D50-es fényszabvánnyal: ISO 3664:2009. Ez a szabvány meghatározza, hogyan néz ki az új D50-es szabványos fény, amely szerint a proofokat és a nyomdatermékeket harmonizálják. Egy újdonság pedig azonnal szembetűnő a proofolási folyamat során: az új szabványos fény olyan UV-összetevőket tartalmaz, amelyek reakcióba lépnek az ofszetpapírokban gyakran használt optikai fehérítőkkel. Az eredmény: a nyomdában egy sárgás, halvány próbanyomat fekszik egy kékesfehéren világító nyomdai ív mellett. Miért van ez így? A szabvány meglehetősen meglepő volt, és az iparágon belül kevéssé ismerték el.

Bővebben

Standard fény és metamerizmus hatás

Egy bizonyíték csak annyira jó, amennyire a megvilágítás, amelyben megtekintik. Ha egyszerűen csak odamegyünk az ablakhoz, vagy szürkületkor felkapcsoljuk a lámpát, az nem használ: az ablaknál december és július között, reggel 8 és este 8 óra között, felhős és napos idő között a megvilágításban olyan óriási különbség van, amely lehetetlenné tesz bármilyen színértékelést. Ha pedig felkapcsoljuk a villanyt, általában 2700 Kelvin izzót kapcsolunk be - vagy ami még rosszabb: egy energiatakarékos izzót, amely valahogy valamilyen spektrumban világít ... katasztrófa! Nyomtatásban ...

Bővebben

GDPR Cookie hozzájárulás valódi Cookie bannerrel