PANTONE kifejezésre történő keresés eredménye:

A pontnövekedés a nyomdatechnikában használt kifejezés, amely a nyomtatási folyamat során a nyomtatási sablon tónusértékeinek változását írja le. A nyomtatott képet alkotó féltónuspontok a nyomtatási folyamat során megnagyobbodnak, ami sötétebb nyomtatott képet eredményez. A pontnövekedés mértéke különböző tényezőktől függ, például az alkalmazott nyomtatási eljárástól, a papírtípustól és a hordozóanyag vastagságától. Általában a ponterősítés 10 és 20 között van %. Ezt próbanyomatokkal és kalibrálással lehet meghatározni a lehető legpontosabb tónusérték-reprodukció biztosítása érdekében. A tónusértékek helyes beállítása ...

Bővebben

Az UGRA/Fogra Media Wedge CMYK 3.0-t széles körben használják a nyomdaiparban, mivel ez egy szabványosított és elismert vizsgálati forma a színkalibráláshoz és színméréshez. A CMYK 3.0 média éket az UGRA (Svájci Grafikai Kutatóintézet) és a Fogra (Forschungsgesellschaft Druck e.V.) fejlesztette ki, és olyan normákon és szabványokon alapul, mint az ISO 12647 sorozat. Egységes alapot biztosít a színméréshez és -ellenőrzéshez, és figyelembe veszi a nyomtatási folyamat jellemző jellemzőit. Különböző árnyalatú színmezőket, szürkeárnyalatos mezőket és területi lefedettségre vonatkozó mezőket tartalmaz. Ez lehetővé teszi a színvisszaadás és a színpontosság átfogó ellenőrzését ...

Bővebben

A média ék egy szabványosított tesztminta, amelyet a nyomdaiparban és a színkezelésben használnak. A média ék ismert színértékekkel és színintenzitásokkal rendelkező színfoltok sorozatából áll. A nyomtatványok színpontosságának és színvisszaadásának ellenőrzésére szolgál, különösen a színkezelő rendszerek kalibrálásakor. A média ék különböző színű színfoltok sorozatát tartalmazza, beleértve az alapszíneket (cián, magenta, sárga), valamint a fekete és a szürkeárnyalatos foltokat. A modern, RGB-alapú nyomtatási szabványok, például a FOGRA58 Textile-RGB esetében a hordozó ék különböző RGB-mezőkből is állhat; a többszínű nyomtatáshoz használt hordozó ék esetében, mint például a ...

Bővebben

A fekete pont kompenzáció a képfeldolgozásban használt kifejezés. Olyan folyamatra utal, amelynek során a kép fekete szintjét a sötét területek jobb megjelenítése érdekében kiigazítják. A fekete szint a képen megjeleníthető legalacsonyabb érték. Ha a feketeszint nincs megfelelően beállítva, a kép sötét területei szürkének vagy "elmosottnak" tűnhetnek, ami a részletesség és a kontraszt csökkenését eredményezi. A feketepont-kompenzáció ezt a problémát korrigálja, és biztosítja, hogy a fekete területek valóban feketék és jól definiáltak legyenek. A képfeldolgozásban a feketepont-kompenzáció ...

Bővebben

A próbanyomat megrendelése azt a folyamatot jelenti, amelynek során egy nyomdai előkészítő vagy grafikai szolgáltató színhelyes próbanyomatot készít, amely a nyomtatott végeredmény előnézetét adja. Egy proofot általában egy nagy példányszámú nyomtatvány vagy nyomtatott termék nyomtatása előtt rendelnek meg, hogy megbizonyosodjanak a színek, az elrendezés, a betűtípusok és egyéb elemek helyes reprodukciójáról. Az olyan proof-szolgáltatók, mint a tübingeni Proof GmbH, gyors lehetőséget kínálnak a nyomdák, tervezők és reklámügynökségek számára, hogy online áruházukon keresztül egyszerűen megrendelhessenek egy proofot. A proof célja, hogy a megrendelőnek lehetőséget adjon arra, hogy ...

Bővebben

A DeviceLink-konverzió olyan színkezelési folyamat, amely során két meghatározott színprofil között közvetlen színátalakítást végeznek. A hagyományos profilkonverzióval ellentétben, amely során a forrásprofil átalakul egy munkaprofilba, például egy profilkapcsolati térbe (PCS, általában LAB), majd egy célprofilba, a DeviceLink-konverzió lehetővé teszi a színinformációk közvetlen átvitelét két színprofil között anélkül, hogy egy PCS-en keresztül kerülne átirányításra. A DeviceLink-konverzió több vezérlést és pontosságot kínál, mivel kifejezetten a két meghatározott színtér közötti színátalakításra optimalizált. Az elsődleges és másodlagos színek általában megmaradnak, de a színinformációk ...

Bővebben

A mélységkompenzáció a videotechnológiában és a képfeldolgozásban alkalmazott eljárás, amely a képek vagy videók kontrasztjának és láthatóságának javítására szolgál a sötét területeken. Más néven "gammakorrekció". Az emberi szem nem lineárisan érzékeli a fényerőt. Ez azt jelenti, hogy a sötét képterületeken a változások kevésbé észrevehetőek, mint a világos területeken. A mélységkompenzáció ezt az érzékelési viselkedést használja fel a kép beállítására, hogy az árnyékos és sötét területeken látható részletek jobban érvényesüljenek. A mélységkompenzáció a gammaérték beállításával módosítja a kép fényerőgörbéjét. Egy magasabb ...

Bővebben

A fekete pont a színkezelésben használt kifejezés a színtér vagy a kép legsötétebb értékére. Ez a legmélyebb színszintre utal, amely az adott médiumon megjeleníthető. Egy digitális képen vagy színtérben a fekete pontot gyakran a legkisebb fényerősségű vagy színértékkel rendelkező értékként határozzák meg, és általában a fekete színhez társítják. A fekete pont fontos egy kép vagy színtér kontraszt- és dinamikatartományának meghatározásához. A fehér ponttal (a legvilágosabb szint) és a ...

Bővebben

A "perceptuális abszolút" vagy "perceptuális abszolút" renderelési szándék a színfeldolgozásban és színkezelésben nem ismert, illetve nem alakult ki független renderelési szándékként. A kifejezés a "perceptuális" és az "abszolút színmérés" renderelési szándékok kombinációjára utal, ami azt jelenti, hogy a cél egy vizuálisan vonzó (perceptuális), valamint pontos és precíz (abszolút színmérés) színvisszaadás elérése. A Fiery XF-ben például a renderelési szándék használható olyan fényképek kisebb célszíntérré történő átalakítására, amelyek egy nagy forrásszíntérből, például az AdobeRGB-ből származnak.

A színkezelésben a "perceptuális" renderelési szándékot a lehető legkellemesebb és vizuálisan vonzó színvisszaadás elérése érdekében használják. Ez a renderelési szándék az emberi színérzékelésen alapul, és figyelembe veszi, hogyan érzékeljük és értelmezzük a színeket. A "perceptuális" vagy "perceptív" renderelési szándék használatakor az eredeti színértékek úgy kerülnek beállításra, hogy az emberi szem számára természetesnek tűnjenek. A színeket úgy alakítják át, hogy a célszíntérben a lehető leghasonlóbb vizuális hatást érjék el, mint a kimeneti színtérben. Ez a renderelési szándék különösen alkalmas, ha a pontos színvisszaadás nem ...

Bővebben

Az opacitás kifejezés egy szín fedőképességére vagy fedőképességére utal. A nagy opacitású szín átlátszatlan, és nem vagy csak kevés fényt enged át. Az alacsony opacitású szín átlátszó vagy áttetsző, és a fény egy részét vagy egészét átengedi. A szín opacitása olyan tényezőktől függ, mint a pigment koncentrációja, a pigment típusa, a réteg vastagsága és az aljzat típusa, amelyre a színt felviszik. A nagyobb opacitású pigmentek általában nagyobb opacitású színeket eredményeznek. A magasabb pigmenttartalmú fekete ...

Bővebben

Egy színt akkor nevezünk átlátszatlannak, ha átlátszatlan vagy fényáteresztő. Ez általában azt jelenti, hogy a fény nem tud átsütni a festéken, és mögötte nem látszanak tárgyak vagy színek. Egy szín átlátszatlansága különböző dolgoktól függ, például a felhasznált anyag vagy közeg típusától, a festékréteg vastagságától és a felhasznált festék típusától. Egyes színek természetüknél fogva lehetnek átlátszatlanok, míg mások az átlátszatlanság ellentétei, azaz átlátszóak vagy áttetszőek. Az átlátszatlan színeket áthatolhatatlan és átlátszatlan hatás létrehozására használják.

Bővebben

Az XYZ a "CIE XYZ" nevű színtérre utal, amely a CIE 1931 XYZ színtér néven is ismert. A CIE a Commission Internationale de l'Éclairage, azaz a Nemzetközi Megvilágítási Bizottság rövidítése, az XYZ pedig a színtér matematikai koordinátáira utal.

A pigment olyan anyag, amelyet szín vagy más vizuális hatás létrehozására használnak. A pigmentek finomra őrölt részecskék, amelyeket egy hordozóanyagban, például festékekben, tintákban, műanyagokban vagy kozmetikumokban diszpergálnak, hogy színt, fedőképességet és egyéb tulajdonságokat adjanak nekik.

Az "OPP" az "Oriented Polypropylene" (orientált polipropilén), egyfajta műanyag fólia. Az OPP fólia polipropilénből készül, és az orientáció jellemzi. Az anyag orientáltságát egy speciális gyártási eljárással érik el, amelynek során a fóliát a fizikai tulajdonságainak javítása érdekében nyújtják.

Az OPP-fóliák átlátszóak, fényesek és sima felületűek. Nagy tisztaságot biztosítanak, szakadásállóak, víztaszítóak és jó gátló hatással rendelkeznek a nedvességgel, olajokkal és gázokkal szemben. Ezek a tulajdonságok sokoldalúvá teszik az OPP-fóliákat, és számos területen használják őket, különösen a csomagolóiparban.

A film lamináláshoz OPP matt fóliákkal és OPP fényes fóliákkal négy úgynevezett "befejezőproof szabvány létezik a fóliákhoz.TP28T/es/lexico-2/fogra/" target="_self" class="encyclopedia tooltipstered">Fogra: Fogra49 és Fogra50 az OPP-fólia alapú papírokhoz a klasszikus szabványok ISOCoatedV2 300%, valamint a Fogra56 és Fogra57 a PSOCoatedV3 nyomatok OPP-fóliás kikészítéséhez.

A flexográfiai nyomtatás egy olyan nyomtatási eljárás, amelyet elsősorban a csomagolóiparban használnak. Ez egy közvetett mélynyomási eljárás, amely rugalmas nyomólemezeket használ, amelyek számos anyagra, például fóliára, papírra, kartonra, címkékre és más csomagolóanyagokra való nyomtatást tesznek lehetővé. A flexo-nyomtatás magas termelékenységet és sokoldalúságot jelent: Alátétek: A flexo-nyomtatás a nyomathordozók széles skálájára alkalmas, és különböző felületi struktúrákra, például érdes vagy egyenetlen felületekre is képes nyomtatni. Nyomtatási sebesség: A flexo-nyomtatás gyors nyomtatási sebességet tesz lehetővé, ami fontos a csomagolóanyagok gyártása során. Színintenzitás: A flexo-nyomtatás élénk színeket eredményez jó ...

Bővebben